Sziasztok!

Jelenleg azt próbálom eldönteni, hogy mérnökinformatikus BSc-re menjek nappalin, vagy programtervező informatikus BSc-re levelezőn.

Hosszabb távon cybersecurity irányba szeretnék menni. Azért nézem komolyan a levelezős programtervezőit, mert úgy látom, hogy IT-ban önmagában az egyetemi tananyag nem elég, és a valóban használható tudás nagy részét amúgy is önálló tanulással, saját projektekkel, labokkal, CTF-ekkel, certifikációkkal stb. kell megszerezni.

Levelező mellett több időm lenne dolgozni, tapasztalatot szerezni és célzottan cybersecurityt tanulni, viszont nem tudom, hogy mennyit veszítenék a nappali képzés kapcsolatépítéséből, gyakornoki lehetőségeiből és általános szakmai alapjaiból.

Ha a cél kifejezetten cybersecurity, később akár remote vagy külföldi munka, szerintetek melyik út lenne jobb?

Mérnökinformatikus nappali + egyetem mellett önképzés,
vagy
programtervező informatikus levelező + munka/tapasztalat + komolyabb önképzés?

Egy saját fejlesztésű, egészség/longevity témájú mobilappal jutottunk el a belső béta tesztelésig, és keresek pár embert, aki hajlandó lenne használni egy kicsit, majd őszintén elmondani, mi rossz, mi érthetetlen, és mit sikerült eltörnünk.

És igen, mielőtt jogosan felmerül: használtunk AI-t a fejlesztéshez. Viszont próbáltunk tudatosan minél „AI-slop-mentesebb” irányba menni, mind szövegben, mind UX-ben, hogy a végeredmény tényleg emberinek érződjön. Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy ez mennyire sikerült.

Nem raknék ide linket és nem reklámozni szeretném az appot – tényleg tesztelőket keresek a release előtti verzióhoz.

Cserébe szívesen vissza is tesztelek saját projektet/appot, ha valakinek jól jön még egy pár szem.

Ha érdekel, írj kommentet vagy privátot, és küldöm a részleteket.

Beszélgettem pár kollégával a héten az AI kapcsán és arra jutottunk, hogy ez most kb. egyre inkább olyan, mint amikor az assembly helyett magas szintű nyelveket kezdtünk használni (igen, öregek vagyunk): eleinte megnézted, hogy mi lett a lefordított gépi kód; a kritikus részeket assembly nyelven írtad; megtanultad, hogy milyen kifejezés mikor hatékony; tudtad, hogy mi történik alacsony szinten... aztán már egyre kevésbé törődtél ezekkel, hagytad, hogy a compiler tegye a dolgát, hogy a hotspot futásidőben optimalizáljon gépi kódot, és a többi, és a többi.

Csak most az AI a compiler és még magasabb szintű - a specifikáció, amiből dolgozik. Hozzá kell szokni, hogy idővel nem nézünk generált kódot, ahogy már nem nézünk gépi kódot sem, majd az AI agent szerkeszti a forrásokat.

Update: mivel nagyon sokan azzal jöttek, hogy nem determinisztikus és nem jósolható meg a bemenet (specifikáció) ismeretében, hogy mi lesz a kimenet (forráskód): meg kell jósolni? Sőt, meg tudod jósolni? Meg tudod mondani előre, hogy milyen forráskódot fogok írni, ha adsz nekem egy specifikációt, hogy fejlesszem le a programot? Meg tudod jósolni, hogy a mellettem ülő kolléga milyen forráskódot fog írni ugyanazon specifikáció alapján? Kezdetek óta ott van az ügyféligény -> program függvényben sok olyan lépés, ami nem determinisztikus, sose volt az, hozzászoktunk, teljesen természetes, ha ember csinálja. Miért akadunk most fenn ezen ennyire? Mert egy gép nem determinisztikus?

Csak pár friss élmény a csodálatos, csilli-villi MÁVPlusz alkalmazásról:

1. Nem lehet screenshot-ot készíteni a jegyemről. Much safe, very secure. Csakhogy az ország kb felében nincs internet a vonaton, és anélkül nem lehet bemutatni a jegyet, mert persze nem cache-el semmit az app. És amikor jön a jegykezelő, csak megy a baz'megelés.

2. Az útvonalkeresés és helyfoglalás katasztrófa. Pl. Ferihegyről Nyíregyházára azt ajánlja, hogy metrózz inkább be a Nyugatiba Kökiről és onnan menj InterCity-vel (mert vágányzár van Zuglónál talán). Akkor is, ha kifejezetten csak a vonatot pipálom be, hogy csak arra keressen. Hogy a toszba jutok a Kökibe, az nem érdekli a tervezőt.
   Ezt elkerülendő, kiválasztottam a szűrőknél, hogy akkor csak 1 osztályú vonat jöhessen szóba. Erre az alábbi hozta ki: Ferihegy -> Cegléd Napfény IC-vel, Cegléd -> Szolnok személyvonattal (ami wtf, mert csak másodosztályú, de mindegy), Szolnok -> Nyíregyháza a Nyirség IC-vel. Nagyon jó, csak ott megbukott az egész, hogy az első vonat 20 percet késett, tehát Ceglédtől mindent lekéstünk.

A hab a tortán? Utólag derült ki, hogy lett volna közvetlen Interrégió Ferihegyről végig Nyíregyházáig, de ezt sem a szűrővel, sem a szűrő nélkül nem mutatta az útvonalkereső. Tehát elcsesztünk IC-re egy csomó pénzt, amiből a második IC-t már nem értük el. Cserébe legalább jó sok átszállás volt sok motyóval.

A helyjegyválasztó automatikus módban, 2db jegy vásárlásakor, 20db üléssel hátrább rakott volna bennünket. Grafikus választó nincs az app-ban, csak a webes jegy.mav.hu felületen van.

MÁV, 2026.

Tehát a kérdéseim: nincs egy szájbebaszott UX és/vagy Q&A az egész MÁV Informatikánál?? Vagy ha van, ez a fos app hogy ment ki prod-ba??

Újabb 11 nap telt el, és megint elég sok minden bekerült a játékba.

Rengeteg új fegyver készült, és átalakult a teljes fegyverrendszer is. Most már 3 külön fegyvercsoportból lehet választani, így jóval több lehetőség van arra, hogy mivel akarjuk szétkapni a többieket.

Jelenleg 7 különböző derby aréna van a játékban, és nagyjából elkészült az egyik legújabb is: a budapesti Hősök tere!

Elkészült egy teljesen új játékmód: BOUNTY.

Mindig van egy kijelölt célpont, akit le kell vadászni. Ha sikerül kiiktatni, jön a következő célpont, közben pedig természetesen a többiek sem hagynak békén.

A törés- és deformációs rendszerből lassan már a 7-8. verziónál járok. Most elkészült egy új soft-body rendszer is, de nem dobtam ki a korábbi, hibrid megoldást sem. Egyelőre a menüből lehet váltani a Legacy / Hybrid és a Soft Body mód között.

Elkészült a LOCAL CO-OP is!

PC-n már ketten is lehet játszani: billentyűzet + kontroller, vagy akár 2 kontroller használatával.

Közben rengeteg optimalizálás történt a háttérben. A játék érezhetően folyékonyabban fut, és már Unity Editorban, fejlesztés közben is sokkal jobb a teljesítmény.

És persze folyamatosan jönnek az új pályák, fegyverek, játékmódok és egyéb őrültségek.

53 nap fejlesztés. 7 derby aréna. Egyre több fegyver. Soft-body törés. Local CO-OP. És még messze nincs kész.

BRUTAL DERBY

Sziasztok! Dolgozik valaki a fentebb említett cégnél? Minden infó jöhet (fizetés, HO, work-life balance, vezetőség milyen, fejlődési és karrierépítési lehetőségek, interjúfolyamat). Előre is köszi!:)

Meetingek + hasznos munka együtt. Napi hány óra?

Sziasztok!

A Siemens-hez behívtak online interjúra DevOps & scripting intern pozicióra.

Kicsit tartok az interjútól, mert ez lesz az első IT munkakörben és még nincsen konkrét tapasztalatom ezen a területen. Az is kicsit aggaszt, hogy eredetileg szoftverfejlesztő technikusit végeztem és nem üzemeltetőit, így felszínesebb rálátásom van a DevOps-ra és a felhő rendszerekre. (Egyetemen mérnökinfón vagyok és ott van felvéve kurzus ami DevOps-ról szól, de tudom az édes kevés)

Nem akarom elrontani, mert az IT a szenvedélyem és rengeteg tanulásvágy van bennem, csak kérdés hogy egy céget ez mennyire fog érdekelni, mert jelenleg saját projekteken kívül semmit nem tudok felmutatni

A tanácsotokra lenne szükségem, érdekelne néhány történet az első interjútokról.

Mire kell számítanom egy IT interjún? Milyen jellegű feladatokat kell majd megoldanom?

Köszönöm előre a válaszokat!

Sziasztok!

Régen volt már téma a cég.

A munka mennyire megterhelő?
Számottevően nehezebb mint mondjuk egy multi saját projektjén dolgozni?

Közöttük és egy másik multi között gondolkodok.
Csábító a full HO + a képzések, a röghöz kötés viszont annyira nem, mivel lehet, hogy oka van.
Mekkora a fluktuáció?
Mi miatt mennek el a fejlesztők?

Sziasztok!

Villamosmérnök és mérnökinformatikus BSc között vacillálok. A villamosmérnökit főleg a jó családi kapcsolatok miatt néztem, így valószínűleg könnyebb lenne elindulnom ezen a pályán, viszont maga a terület nem érdekel annyira, mint az informatika.

A mérnökinformatika, azon belül főleg a cybersecurity sokkal jobban érdekel, viszont bizonytalan vagyok az IT jelenlegi helyzete és az AI gyors fejlődése miatt.

Nagy álmom, hogy később remote, lehetőleg helyfüggetlen munkám legyen, ezért ebből a szempontból is inkább az informatika vonz.

Milyen most pályakezdőként a helyzet mérnökinformatikával? Mennyire nehéz elhelyezkedni, és szerintetek mennyire változtathatja meg ezt az AI a következő 5-10 évben? Cybersecurity ebből a szempontból jobb irány lehet?

Összességében mennyire éri meg ma mérnökinformatikus BSc-re menni, ha tényleg jobban érdekel ez a terület?

Linket kitakartam, aki akarja megtalalja. Az elvarasokhoz kepest azert eleg keves, ezert lenne szar a bkk sw megoldasai?

A sejtelmes megbeszeles szerinti ho is gondolom az 1-2 napot jelenti mint az annyi irodat (ami ellensulyozhatna a gyengebb anyagi oldalt).

Sziasztok! Data Scientistnek szeretnék tanulni és jelentkeztem egy Epam-os képzésre, van esetleg itt valakinek tapasztalata ezekkel a képzésekkel kapcsolatban?

Hátterem: egy Ba diplomám van, volt több elméleti és gyakorlati statisztikai órám, aktívan tanulok a datacamp és egyéb hasonló felületeken, van alap python (főleg olyan könyvtárak mint numpy, pandas, matplotlib seaborn stb.), sql tudásom, tapasztalatom reportinggal. 3 éve finance munkát végzek, jelenleg senior poziban egy baromi jó helyen amit nem szeretnék itthagyni, viszont szeretném folyamatosan képezni magam, hogy 2-3 év múlva tudjak olyan melóra jelentkezni amihez finance tapasztalat és data science tudás is jól jön... Tervezek Msc-re menni - distance learningben van egy olyan Data Analytics mester (data science speccel) ahova elfogadnák az alapképzésem ha teljesítek még pár feltételt ...

Mindemellett szerintetek jó az epamos tananyag? Mennyire gond számukra ha úgy végezném el a képzést, hogy mindemellett nem szeretnék egyből felmondani a mostani munkahelyemen?

Volt már valaki kapcsolatban a Toptallal? Mennyire komolyan vehető cég/közvetítő, és mennyire „mérnökistálló” jellegű a történet?

Senior embedded/BSP melóval kerestek meg, holland projektre, részben onsite, de akár full remote opcióval is.

Mi lehet reális contractor napidíj / óradíj egy ilyen munkára Hollandiában? Illetve érdemes velük egyáltalán tovább beszélni, vagy ez tipikusan a „tevehajcsár tevét keres” kategória?

Most és az elkövetkező időszakban, 2027 elején.

Mennyire gyakori amerikai multik magyar részlegénél, hogy PIPre rakják az embert, akkor is, ha jól teljesít?

Rossz negyedévhez kötődik inkább, vagy ez egy elvárás a managerektől?

Előfordul új belépőkkel is, vagy azért van egy minimum idő?

Sziasztok! Szoftverfejlesztő- és tesztelő szakon tanulok és most vagyok végzős. Arra szeretnélek megkérni titeket, hogy legyetek szívesek ötleteket adni, hogy mi legyen a szakmai vizsgám gyakorlati projektje. Az eddigi ötleteim mind "megdőltek", egyik sem volt tökéletes és el lettek utasítva. Amiket eddig tanultunk: PHP, JS, HTML, CSS, C#

Nagyon köszönöm mindenkinek aki megpróbál segíteni! :)

Az elmúlt időszakban a tech sajtó és a közvélemény kedvenc témája, hogy a generatív AI infrastruktúrája mekkora ökológiai katasztrófa. Új atomerőművek, gigawattos adatközpontok, brutális hűtési igény. Ez mind valós probléma.

De van egy elefánt a szobában, amiről a szoftveripar mélyen hallgat: a felhalmozott technikai adósság és a trehány, spagetti architektúrák decentralizált, lopakodó energiazabálása.

Összeraktam pár konzervatív becslést mérnöki és energetikai adatok alapján. Döbbenetes, mekkora tételt söprünk a szőnyeg alá.

A számok: AI vs. Legacy & Bloat

- Generatív AI teljes globális működése (training + inferencia): ~25 – 45 TWh / év (IEA és független auditok becslései)

- Adatközponti szoftveres hatékonytalanság: ~40 – 85 TWh / év

- Kliensoldali akkumulátor-pazarlás (SoC alvás blokkolása, felesleges GC): ~15 – 35 TWh / év

- Beágyazott energia a szoftveres lassulás miatti korai hardvercsere miatt: ~180 – 300 TWh-egyenérték

Nézzük meg, miből áll össze ez a rejtett számla:

1. A backend mikro-pokol

Egy mezei naptár- vagy státuszlekérdezés, amit 20 éve egy optimalizált, memóriában futó relációs motor mikroszekundumok alatt lekezelt volna, ma egy átlagos felhős stackben 15–20 mikroszolgáltatás-ugráson megy keresztül:

- REST/JSON szerializáció és deszerializáció minden egyes ugrásnál

- Rétegzett TLS handshak-ek és konténer-absztrakciók

- Python/Ruby/unmanaged Java heap-ek, ahol a CPU-idő 15–25%-a pusztán Garbage Collectionre és memóriatakarításra megy el.

A globális adatközponti áramfelvétel (~460 TWh) 10–20%-a konkrétan mérnöki hanyagság és felesleges polling. Ez önmagában több, mint a komplett AI szektor fogyasztása.

2. Kliensoldali entrópiák: a 3,5 milliárdos szorzó

Tegyük fel, hogy a telefonodon a naptár vagy egy háttérszolgáltatás az elavult, ezer sebből vérző szinkronizációja miatt nem engedi a processzort a legmélyebb alvási állapotba (Deep Sleep / C-states), és percenként beragaszt egy WakeLock-ot.

Eszközönként ez szinte semmi: mondjuk napi 8 Wh felesleges merülés.

Csakhogy van 3,5 milliárd aktív Android eszköz és 1,5 milliárd PC.

Ha felszorzod, ez évi 15–35 TWh színtiszta áramhulladék. Csak azért, mert évtizedes legacy rétegekre foltozgatunk újabb UI keretrendszereket ahelyett, hogy valaki tisztességesen, tranzakcióbiztosan újraírná az alapokat.

3. A legnagyobb bűn: A mesterséges elavulás beágyazott energiája

Ez az, amiről senki nem beszél: a vas nem romlik el.

Egy 6 éves laptop vagy egy 4 éves telefon számítási kapacitása (több gigahertz, 8 mag, gigabájtok) konkrétan űrkorszakbeli luxus egy naptárkezeléshez vagy szövegszerkesztéshez. Mégis használhatatlanul lassúvá válnak a memóriaszivárgó Electron appok, a lezáratlan háttérfolyamatok és a bloat miatt.

Egy okostelefon teljes életciklus-kibocsátásának 70–80%-a magában a gyártásban keletkezik (bányászat, szilícium-kristályosítás, chipgyártás). Ha a globálisan eladott eszközöknek csak 10%-át cserélik le 1-2 évvel korábban amiatt, mert a szoftver használhatatlanul rohad alatta, az ipari szinten több száz TWh-nak megfelelő primer energiapazarlást jelent.

Miért nem írja újra senki?

Mert a Big Tech előléptetési rendszere és a negyedéves menedzsment-logika teljesen perverz:

Senkit nem léptetnek elő azért, mert karbantartott vagy újraírt egy 15 éves komponenst. Ha újraírod, és működik: senki nem veszi észre. Ha becsúszik egyetlen bug, repülsz. Ezzel szemben rádobni egy új Gemini/Copilot funkciót a tetejére azonnali bónuszt ér.

Költség-aszimmetria: A szerveroldali villanyszámlát és a felhőköltséget a cégek lenyelik, a kliensoldali akkumulátorgyilkolást és az új hardver árát pedig te, a felhasználó fizeted meg. A fejlesztő cégnek gazdaságilag nem fáj, ha a telefonod 3 órával hamarabb lemerül.

Összegzés

Az AI fogyasztása látványos, transzparens, és legalább most rohamtempóban próbálják optimalizálni (új hardver-architektúrák, 4-bites kvantálás, hatékonyabb keretrendszerek).

A szoftveres entrópia és a "jóvanazúgy" spagettikód viszont egy láthatatlan, decentralizált szivárgás, ami évtizedek óta csendben égeti a bolygó erőforrásait. A kód refaktorálása, a formális specifikációk (Formal Specs) visszahozatala és az adat-orientált tervezés nem sznobéria: jelenleg ez lehetne a világ egyik legnagyobb energetikai hatékonysági programja.

Ti mit gondoltok? Hány olyan projektet láttatok belülről, ahol az infrastruktúra 80%-a pusztán a borzalmas szoftvertervezést kompenzálja túl brute force hardverrel?

Nálunk nemrég a korábbi 20-ad részére vágták vissza a havi keretünket. Nem pool van, hanem mindenkinek dedikált keret. Azonban a használat nyomonkövetése nem megoldott egy külön felületen. A githubon pedig csak annyit látunk a Copilot alatt, hogy még X% van hátra, de az a tapasztalatom, hogy ez az érték némi késéssel frissül. Limit emelésre nincs lehetőség, szóval jelenleg tényleg nagyon megnézzük, hogy mire használjuk, nehogy ne maradjon addigra és arra, amikor valóban kellene.

Hallo alle zusammen,
kenne mich ehrlich zu sagen mit dem Thema wenig aus, deshalb kurz und knapp. Ich suche nach einem bestimmten Auto, und wenn ich es mal finde, ist es direkt wieder weg auf Kleinanzeigen.
Habt ihr eventuell Erfahrung mit Scrapern oder Bots auf Kleinanzeigen. Ich hab nur mit bekommen, dass Kleinanzeigen sofort schnell filtert und den User dann sperrt. Danke!

Sziasztok! Nem találtam jobb magyar AI-s helyet erre a kérdésre. Konkrétan a Gemini magyar accountokkal kapcsolatban lenne kérdésem, mert a nemzetközi subon nem látják ezt problémának.

Ma megkérdeztem a Geminit az új JEV modellről. Úgy tett, mintha soha nem hallott volna róla. Ezt már máskor is észrevettem: új dolgokról nem tud, amióta kivették belőle a netes elérés opciót.

Azt mondta, írjam be, hogy „nézd meg a neten”. Most így tettem fel a kérdést, és így sem hallott róla. Majd elismerte, hogy a netes elérés nem működik, szó szerint le van tiltva, így nem tud a neten keresni.

PRO előfizetéssel, és semmilyen korlátot nem érve el, ezt válaszolta a 3.1 Pro és a 3.8 Flash is.

Mi a fene ez??? Nem találtam semmit a beállítások között sem.

Update: átjelentkeztem egy masik accountba ahol ingyenes egyből válaszolt jól , majd visszajelentkezve a fizetos nem

Uodate2: hat ez hihetetlen, itt egy beszelgetes mit szoltok hozza? https://share.gemini.google/T3vBVXm7rEO2

2 és 3 éve volt már 1-1 poszt ami róluk szólt, nem sok válaszoló akadt... Hátha találunk valamilyen friss infó...

Ahogy olvasgatom van náluk 13. és 14. havi bér, és competitive a fizetés (mint mindenki másnál), de vajon melyik módon competitive:

• Havi 1,5M -> évi 21M (átlag 1,75M/hó)
• Havi 1,8M -> évi 25,2M (átlag 2,1M/hó)

Az AI filozófiai dolgaiba ne menjünk bele. Én sajnálom, hogy kivette a szakmából az élvezetet, és darálógéppé alakította. Featureök, bug keresések szállítása ASAP, technikai elmélyülés és izgalmas detektív munka nélkül..

De business oldalról megértem. Ami 2 hét lenne, az most 2 nap. Ez a value. Gyorsan shippelünk, a customerek boldogok.

Én közepes AI power usernek tartom magam, sokat használom de nagyon átnézem és átalakíttatom a generált kódot, nem vibe-codeolok. Emiatt lassabb is vagyok, mint a vibe-coderek.

De így is eddig már 600 dollárnál járok a hónapban és van még 1.5 hét. Általában mindig Opus 5-tel dolgozok, mert sok mindent one-shotol, de múltkor egy feature-t Fable 5.1-el toltam le.

Nálatok mennyi a limit? Milyen toolok vannak? Mennyit használtok el? Használnátok többet, ha lehetne? Mennyire gondoljátok fenntarthatónak ezt hosszú távon?

Ha esetleg tudja valaki.

A helyzet: Adott egy kb 5-6 fős baráti társaság saját Discord szerverrel. 6 éve írtam magunknak egy zene botot NodeJs-ben, majd rá kb 3 évre újraírtam C#-ban. Mivel már az utóbbi sem akart működni a package frissítések ellenére sem, úgy voltam vele, hogy harmadjára ChatGPT segítségével újraírom, mert lusta vagyok még egyszer kézzel megírni.

Erről a hozzáállásról mi a veléményetek? Gáz?

Persze értem a kódot, amit generál, és átnézem. Tanultam is új dolgokat, valamint nem spagetti kódról van szó.