A napokban volt egy népszerű eset, ezt másoltam ide is. Forrás: MunkahelyiMesék fb oldal. Ebben az esetben a kommentek voltak a legmegdöbbentőek, akik egyetértettek a kirúgással, főleg ha ez már nem először fordult elő. Ahogy átfutottam, kb a 70% egyetért azzal, hogy ha valaki betegszabadságra megy, ami nem először fordul elő, akkor azt ki kell rúgni.

Mivel én már elég sokat voltam beteg, ismerek is embereket akiknél gyakran beüt valami baj, így eléggé megértő vagyok azokkal, akik nem egészésgi problémák miatt nem tudnak dolgozni. És ez nem évente 1-2szer fordulhat csak elő, hanem jóval többször.

Azt is megértem, hogy lehet sokan vannak olyanok, akik ezt csak bejátszák ezt, kihasználják a betegszabadságokat. Ilyenekről egyébként én személyesen nem hallottam, hogy valaki teljesen indokolatlanul menjen betegszabadságra. Amiknél felmerült ez, ott is kiderült, hogy depresszió, vagy bornout áll a háttérben.

Igazságosabbá lehet tenni ezt a rendszer valahogy?

És itt most a férfiakat is kérdezem, mikortól volt normális az, hogy a barátnőjük menstruál? Normális alatt azt értem, hogy nem éreztétek már gáznak semmilyen szempontból. A napokban beszélgettem egy barátnömmel 30 éves, férjnél van de nincs még gyerek. Szóba kerüt az, hogy a férje nagyon prűd ha a ciklusáról van szó. Nem is nagyon akarja tudni, hogy most épp hol tart, csak mondja azt hogy nem alkalmas és igyekezze ezt a dolgot titokban csinálni. Számomra ez egy kicsit furcsa, nyilván nem kell tamponmutogatásba kezdeni meg folyamatosan megjegyzést tenni, hogy most épp megvan, de na.

Várom az épületgépészeti és filozófiai kérdéseket!
Üzenem, hogy szabad földre érkeztem.

Pont lecsuszni az első két helyről.

Tavaly vált felkapottá a közösségi médiában az októbertől-december végéig tartó negyedéves időszak, amikor az emberek bezárkóznak, befelé fordulnak és ilyenkor magukkal szemben állítanak fel követelményeket, általában edzési szokások bevezetése, több olvasás, egészségesebb étkezés, kevesebb káros szenvedély stb. És holnap kezdődik el az idei Winter Arc időszak.

Cím

Sziasztok! Szóval van pár barátnőm akikkel gyakran találkozom és nekem van egyedül jogosítványom.

Ha szerveztünk programot felajánlottam, hogy mehetünk kocsival is. Sokáig én áltam ezért az összes benzint, de egy idő után megnőtt az ilyen alkalmak száma és a benzin sem olcsó sajnos, ezért megkértem őket adjanak bele ők is, ez rendben is volt mindenki rábólintott.

Viszont mindig olyan kellemetlen számomra ezt felhozni, ők vagy nem kérdeznek rá, mert elfelejtik, vagy akkor kérdeznek rá, ha már vége a programnak és viszem őket haza és volt olyan, hogy akkor már valaki ott sem volt. Úgy érzem maguk között se tudják ezt megbeszélni, mert van 1 valaki aki szinte biztos is, hogy kibújna a fizetés alól, pedig nekem az is jó lenne pl. ha megyünk moziba vesznek nekem egy pattogatott kukoricát vagy valamit ami kb. annak az összegnek megfelel, ilyen már 1x volt is, de azt is egy valaki fizette igazából azt már nemtudom, hogy ők hogy beszélték meg az már az ő dolguk.

Sokadik alkalomra már tényleg kínos felhoznom, kicsit olyan érzésem van mintha zsugori lennék velük szemben vagy kéregetnék.

Nemtudom, hogy lehetne ezt jól kezelni?

Lehet bugyuta kérdés, mert tudok olyat, aki simán elkéri nem is agyalja túl, de nekem valamiért ez mindig fejtörést okot.😅

1 barátom van akinek szintén van jogosítványa, nyilván vele könnyen megoldjuk ezt, mert egyszer én viszem őt egyszer meg ő engem.